Barna lány, tiszta szívvel.
Szeme fényes utcát jár.
A szent ünnepen - hogy boldog legyen -,
jött a széllel, árván.

Szökött lány, szakadt jelmez -,
de a város ajtót tár: 
a csend védelmez,
a házak közt őrség sem jár -, 
éjfél múlt már.

Angyallá válni,
felhőkkel szállni csuda jó!
Kicsi lány, nagy álmodó.
A hajnalt megvárni,
a titkot meglátni oly jó!
Ez az éjjel csillogó -,
és szebben még nem hullott hó...

Barna lány körbetáncol,
dala suttogón bujkál.
Ha lent senkije,
tán' fent lesz helye - jobb, mint bárhol -,
az Úrnál.

Kis virág örömfényben,
padon ülve álmot lát :
a jéggé vált éjben
a rég várt csodát,
ahogy eljött az égi világ.

Angyallá válni...

A lány mosolyog,
mert sorsát már
boldog tűz lángja óvja.
Teste hó fedett szobor,
mindentől távol...

Angyallá válni...