Adjon az Isten
jókedvet,
ne kelljen soha
sót enned,
többet, mint amit
te szórnál,
a bőség sajnos
deformál.
Adjon az Isten
kalácsot,
fonottat, s kötött
virágot,
villanyt a gépbe,
CD-be,
írhass és olvass
zenére.
Adjon az Isten
szerencsét,
a szexhez széles
medencét.
Ami üres, az
beteljen,
aki hever, az
heverjen.
Ami volt eddig,
maradjon,
legyen muskátli
a gangon.
Válaszra kérdést
Ő küldjön,
a kétely széjjel
ne dűljön.
Adjon az Isten
holnapot,
ne egy-két évet,
jó nagyot.
Ha az öregkort
megéled,
a testi vágy majd
megéled.
Lány kell vagy fiú,
meglátod,
biztos, hogy akad
barátod.
Neked a kérés
nagy szégyen,
adjon úgy is, ha
én kérem.
2011.11.10. 01:30
Szólj hozzá!
Címkék: vers karácsonyi vers Vörös István
A bejegyzés trackback címe:
https://karacsonyiversekesdalok.blog.hu/api/trackback/id/tr803367266
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.